12. Szerkesztés

Éppen kakaós kalácsot majszolok, és eszembe jutott, hogy írok már pár sort a blogba. Az elmúlt pár napban eléggé inaktív voltam, de ez annak tudható be, hogy gőz erővel dolgoztam a könyvön. Az összes eddig megírt oldalt kinyomtattam és neki kezdtem az ellenőrzésnek. Átfogalmaztam pár mondatod, kiegészítettem néhány jelenetet, pontosítottam a cselekményt. Nyitottam egy új dokumentumot, amibe teljesen "kiadókész" állapotba begépeltem mind a 4 és fél fejezetet. Megcsinálhattam volna egyszerűbben a szokásos másolás-beillesztés módszerrel, hiszen lényegesen kevesebb gondom lett volna vele, de így viszont írás közben megeredt a nyelvem és sokkal szebbé, ízesebbé tettem az egészet. A helyes írás ellenőrzés is elvett jó pár percet az életemből, na nem is maga a helyesírás, hanem a forma ellenőrzése. A ... helyes megszerkesztés és a kötő jelek gondolat jelekké való átalakítása idegtépő volt. Aztán ott volt még a szóismétlések kijavítgatása. Na meg persze a kétértelmű mondatok átfogalmazása. De jelentem készen lettem a feladattal. Itt ültem és gyönyörködtem benne. Aztán egyszer csak belém hasított a felismerés "Hiszen ez úgy néz ki mint egy könyv". És igen, pontosan olyan mintha egy könyv lenne. Ez az érzés semmihez sem fogható. Ha csak beleolvasok, vagy csak megnyitom és ránézek büszkeség tölt el. "Ő" az én gyermekem. 19 év alatt ilyen élményben még nem volt részem. Ha meglátom elfeledek minden nehézséget amin az eddigiek során átmentem, és újult erővel kezdek neki a folytatásnak.