30. Otthon lenni...

Ha végre kényelmesen elhelyezkedhetek az én megszokott kis ágyamban, könyvektől, beadandóktól, tollaktól, füzetektől mentesen rávetem magam a laptopomra és mindent kiírok magamból, ami egy szép fejezettel gazdagítja a regényemet. Szám szerint az utolsó előttivel. :) Erre a hét végén, pontosabban péntek reggel kerül sor, amikor nem kell a suliban, vagy éppen Debrecenben lennem és csak a szenvedélyemnek hódolhatok egész nap, a "műtermemben", ami nem más, mint a szobám. Csak és kizárólag ott tudok igazán átszellemülni, olyannyira, hogy egy egész fejezetet virtuális papírra vessek. Jó éjt, kedves olvasók, nekem sajnos takarodó van :D