53. Átírás

Sokkal jobban haladok az átírással, mint azt gondoltam. Nem akarom elkiabálni, de szerintem az őszi szünet alatt sikerül átszerkesztenem az egészet E/1-be. Egyszerűen csodálatos, ahogy a történet egy szemléletváltással, mennyire képes megváltozni. Emma szemszögéből a szerelmi szál sokkal dominánsabb szerepet kapott, szerintem ezerszer élvezhetőbb lett, mintha maradt volna a régi forma. Igaz, így le kell mondanotok Edmund érzelmeinek megértéséről, de úgy gondolom, hogy ez valamelyest fejleszti a kreativitást. Mindenki képzelje el maga, hogy hogyan élhette meg Edmund az egész történetet, alkossátok meg a saját Edmundotokat. Én személy szerint sokkal inkább szeretem az olyan könyveket, ahol az író nem rág mindent az olvasó szájába, hanem lehetőséget hagy a saját képzelőerő kibontakozására. :) A regény átcsap egy kicsit érzelmesebb témákra, az akció -- legalábbis az elején -- háttérbe kerül. Ezzel szerintem a hölgyolvasóknak fogok kedvezni, hiszen -- jó esetben --  mindannyian átéltük már, hogyan alakul ki egy szerelem, vagy legalább egy vonzalom egy másik fél iránt. Az úr olvasóknak sem kell azonban megijedniük, hiszen így sokkal inkább beleláthatnak, mi is folyik egy nő fejében, azokban a bizonyos első pillanatokban. :) A "tetszem neki? Vajon mit gondol? Rámenős vagyok? Tegyem/Ne tegyem? Mit fog gondolni és a hasonlók," (amelyeken általában mindenki végig megy, nemtől függetlenül) teljes mértékben megnyilvánulnak az első pár fejezetben.